A hulla melege

Az adófizetők pénzén aljaskodnak, elkopott becsületüket szajkozzák. Hazug aljasságukat csaholják. Napi kitalált jelentésükkel etetik vezetőiket.

                                             Krimi

                                                    Írta:

 

                                       Lovag Anatole Hongrois

                                             Abiit, non obiit 

                                    (eltávozott, de nem halt meg)

                                                   

Érdekesen indult ennek a regénynek a megszületése. 2015, október 17.én Máltára, Vallettába a fővárosba  utaztam párommal a lovagi avatásomra. Itt találkoztam egy rendkívüli emberel, Strein Mikivel. A szegények és az elesettek védelmezője, mellé a rádióban és az együttesében végezte emberbaráti munkáit. A fekete lovag, Magyarország egyetlen roma lovagja, ahogyan ő nevezte magát. Vallettában beszélgettünk, megbeszéltük majd zenét szerzünk és regényt írunk. A regény egy  kriptában játszódik, igazi krimi lesz. Majd a lovagi avatás után nem találkoztam vele soha többet. 2017, január 15.én eltávozott e földről örökre. Megígértem Mikinek, megírjuk a krimit, és most elkezdjük, én az élő, Miki az emlék. Fogadják szeretettel ezt a nem mindennapi regényt ami egy néhai ember agyából pattant ki, de már megírni nem tudta. Nyugodj békében barátom és olvasd el ott fenn az angyalaid közt ezt a regényt amit először is neked ajánlok. 

                                                

A

z emberi elme mire képes ha megsérül. Tudom nagyon sok regény, írás bemutatta már micsoda aprólékosan tudja elkövetni az ember sérült agya utasítására a gyilkosságokat, és kínzásokat. Ez az elme beteg férfi külsőleg nagyon is egészségesnek lehet látni, sőt a rendőrségen is bejáratos ahol az adatokhoz hozzá férve követi el a nem mindennapi gyilkosságokat. Lehetne azt mondani, nem is beteg, de akkor micsoda, ha csak akkor érzi jól magát ha egy hulla mellett feküdhet és érzi a test kihűlését. Ugye, azonnal rávágjuk elme beteg, pedig ha jól bele gondolunk, ő csak a hóbortjának él gyilkos ösztönnel. Sajnos az emberek, ha nagyon agresszív gyilkosságokról hall azonnal azt mondja beteg, pedig nem az, mert családja van, dolgozik. Talán azért mert nagyon sok esetben valóban betegek követik el a rémtetteket és már megszoktuk. Ebben a könyvben betegségnek híre sincs a férfi elkövetésének a tettei közt. Csak úgy, élvezetből teszi? Talán. Izgalmas és mégis vérfagyasztó a történet, nem mindennapi és megmondva még nem is hallottam hasonló esetről, de ez nem zárja ki, hogy nem is történhetett meg, valamikor. Amikor nagy nehezen el tudják fogni, nincs megbánása amikor a női hulla mellől kirángatják az ágyából. Letartoztatják és megjegyzi. " Csak egyet sajnálok, nem lesz több nőm akivel hálhatok egy pár napig és élvezni teste melegének kihűlését." Érdekes, izgalmas, és ami szörnyű, a gyilkos végig ott van előttük.

( Ha véletlenül valaki felfedez név hasonlóságot, kérem, ez csak kitalált név és ne sértsen meg az esetleges valakihez való hasonlósággal, de ez a történet is kitalált, mint a nevek, vagy mégsem? döntsék el önök.) " Mindig úgy viselkedjünk, hogy ne legyen támadható névvel ellátott énünk" Lovag Anatole Hongrois

 

A

rendőrautó szép lassan gördült lefelé a Berettyóújfalui Vágóhíd úton a köztemető felé. Augusztus közepe volt, szerdai nap, az  éjszaka nagyon meleg volt, ebben az időben még autó sem járt erre, igaz éjfél körül járt az idő. Egyetlen lámpa sem volt az út szélén, ami esetleg megvilágította volna ezt a pár kilométeres utat. Elhaladva a köztemető főbejáratától gurult tovább a rendőr kocsi. Pár száz méterre a temető egyik mellék bejárata előtt lefékezett. Egy kicsi sorompó állta útját a dróthálós kiskapu bejárónál. A rendőr autó itt befordult, még haladt pár métert, majd megállt a kicsi sorompónál, lekapcsolta a kocsi világítását. Vak sötétség fogott körbe mindent. a rendőr kicsit várt, míg szeme megszokta a sötétséget, felvette az elkészített bőr kesztyűjét, majd gyorsan kiszállt, felnyitotta a kicsi sorompót, sietve visszaült a rendőrautóba, és már hajtott is tovább pár métert. Újra megállt, pillanatokon belül lecsukta a kis sorompót és már újra a kocsiba ült. A kis kapu előtt elfordult picit jobbra ahol a temető falai mellett egy apró erdős liget sötétedett. Ide beállt a rendőrautó. Kiszállt, a rendőr megállt a rendőr kocsi mellett és figyelt. A temető melletti bejáró előtt az út túloldalán is egy kisebb fás liget sötétedett, néptelen volt. Figyelt feszülten, az esetleges hangokra, zörejekre. Igaz ezen az útón  ember nemigen jár gyalog, még nappal sem. A kocsi hátsó ajtaját zajtalanul  kinyitotta, benyúlt és kihúzott egy alakot, majd egy sport táskát aminek súlya lehetett mert a bőr fogója megfeszült amint megemelte, majd  becsukta halkan a kocsi ajtaját, a vállára vette az alakot, ball kezébe vette a táskát és megindult a kicsi drótkerítéses kapu felé. Amikor oda ért a zsebéből elővett egy pár karikára fűzött kulcsot a jobb kezével, az egyikkel kulccsal kinyitotta a kis kaput, belépett rajta és újra bezárta. Terhével és a táskával megindult a keskeny beton utacskán a főbejárat felé. Halkan ment mint a macska, minden zajra figyelt. Hangtalanul érte el a főbejáratot a Széchenyi utcait. A kis beton útról letért jobbra és előtte volt a ravatalozó. A kulcsomon lévő másik kulccsal kinyitotta jobb kezében lévő kulccsal  a bejárati ajtót és belépett a tágas ravatalozóba. Az ajtót itt is azonnal bezárta. Terhét a ravatalra helyezte, a kulcsot a nadrágja jobboldali zsebébe süllyesztette, másik zsebéből négy gyertyát vett elő, meggyújtotta az egyiket, majd sorra a többit. A ravatalozó négy sarkára helyezte el. A rendőr arcát megvilágította a fény. Harminc körüli férfi vonásait lehetett látni. Szép sima arc, nem olyan régen borotválkozott. Mosolygott, kellemes igazi férfias vonások, lehetne mondani nagyon jóképű férfi. Magos, 180 körüli, vékony, sportos alkat. A nő fölé hajolt, megnézte a pulzusát, még élt. Úgy tette eszméletlenné a nőt, hogy egy pontos ütéssel a verőér környéki idegre sújtott és már el is vesztette az eszméletét. Pár alkalommal ellenőrizte míg ide ért, s ilyenkor az ütőeret erősebben megnyomta a nyakán és eszméletlen maradt továbbra is, vagyis élet halál közt lebegett. Talán ha volt húsz éves a nő. Hosszú hajú, vékony, nagyon jó alakú. Finoman elkezdte vetkőztetni. Minden ruha darabot levett a nőről, majd ő is elkezdett vetkőzni. Amikor ő is pucér volt felmászott a nőhöz és lefeküdt szorosan mellé. A nő fejét ráhelyezte széles férfias vállára, majd két kezével megfogta a nő nyakát és elkezdte szorítani. A nő vonaglani kezdett majd lassan megszűnt minden rezdülése, meghalt. A férfi átfogta és szorosan magához húzta, egyik lábát rátette a női testre, érezte ahogyan a nő meghal a karjaiban, a testéhez szorulva. Így tartotta órákig, érezte a test melegét, majd a lassan kihűlő testet. Ismeri az emberi test anatómiáját, így a halál utáni állapotot a test bomlását is. A szív leállta után a testhőmérséklet minden órában 17 fokot csökken.  Neki csak 2 óra kell, éreznie muszáj, hogyan hal meg egy ember a testének feszülve. A rezdülései a holttestnek, az illata a halálnak. Két és fél órát feküdt a halott nő mellett, mozdulatlanul szorosan átölelve. kicsit elzsibbadt, megmozdította a lábát, majd levette a hulláról, kiszabadította magát a lassan szorító női hulla fogságából. Mosolyogva nézte a női holtestet. Megsimogatta az arcát, majd a melleit, végül az egész testet. Megigazította a női hullát, hanyatt fektette, a két kezét összekulcsolta imára. Leugrott a ravatalozóról, felöltözött, kinyitotta a sport táskát és elővett egy két literes műanyag flakont meg egy új  törlő rongyot. A törlő rongyot átitatta a flakonban lévő tiszta alkohollal és elkezdte áttörülni-mosni a női holttestet. Ezt több alkalommal megtette majd a ravatalozó ágyat is megtisztította, az alkohollal átmosta. A flakonokra is visszacsavarta a kupakokat és az is a táskába került. A nő ruháit is eltette a sport táskába. Még egyszer körbe nézett, nem hagy e hátra valamit majd a gyertyákat is eloltotta, vigyázva, nehogy nyomot hagyjon, az is a táskába került. A gyertya helyeit is áttörölte, amikor készen lett ezzel a művelettel, a törlő kendőt is visszatette a sport táskába. A szeme pár percen belül megszokta a sötétséget, halkan a ravatalozó helység bejárati ajtajához ment, felvette a vadonát új bőr kesztyűjét és csak ekkor nyitotta ki az ajtót, kikémlelt, de senkit sem látott. Kilépett, visszazárta az ajtót és sietve megindult a kis kapu irányába. Minden érzéke a figyelésre összpontosult, de senkit sem látott. A kis kaput kinyitotta, majd maga mögött bezárta, sietve a kocsihoz ment. Itt megállt, körbe kémlelte a környéket, sehol egyetlen lélek sem volt. Beült a rendőr autóba, indított majd visszatolatott pár métert, így tolatva jutott el a kis sorompóhoz. Kipattant, felnyitotta, gyorsan beült a kocsiba és pát méter után, hogy elhagyta a kis sorompót megállt. Visszasietett és lecsukta a sorompót. Levetette a bőr kesztyűjét ami a sport táskába került.  Beült a rendőrségi kocsiba és gázt adott, visszahajtott a Vágóhíd útra és megindult  Berettyóújfalu központjába. Először hazament, letette a sport táskát, a ruhákat és a törlő kendőt begyömöszölte a konyhai sparheltbe és leöntötte alkohollal s meggyújtotta. Nem várta meg, hogy elégjenek a ruhák,  már indult is tovább. A buszmegállóban találkozik a társával aki a barátnőjénél töltött egy pár órát, hajnali három órakor. Erről a kis magán kirándulásról senki sem tud, ez a kettejük titka ami talán így is fog maradni. Szívességet tenni és kapni a rendőröknél  rendőröktől mindennapi eset. Hajnali negyed négykor jött meg a rendőr társa. Vidáman szállt be a kocsiba.

-- Na Ádám, merre jártál?-- A férfi megvonta a vállát.

-- Csak itt a környéken, elég régóta itt vagyok, aludtam egy jót, Ferikém, most meg menjünk el meginni egy kávét. Különben hogy telt a, hogy is mondjam, éjszakád.-- Feri felnevetett.

-- MI van irigykedsz? A barátnőm küldött kévét neked, hogy el ne aludjál.-- Ádám is felnevetett.

-- Jó hogy, te egy szuper lánnyal szórakozol az ágyában, míg én keményen dolgozok.-- Feri komolyságot színlelve válaszolt, de közben egy is termoszt nyújtott át a társának, amiben a forró kávé illata csapódott ki, ahogyan lecsavarta a termosznak a tetejét.

-- Milyen kemény munka? Ha van is ebben az eldugott kis településen azonnal meg tudjuk oldani egy pár letolással, majd a napi jelentésben hülyére dicsérve magunkat fizetés emelésre kényszerítjük a főnököt. Igaz azt sosem fogja megadni, de jó a gondolattal szórakozni.-- Mind ketten elkezdtek nevetni. Ádám indított és elindultak a szokásos ellenőrzési útvonalra ami a Tescót is érintette. Az éjszaka eredménytelenül telt el ha annak lehet nevezni. Egy igazoltatásuk volt. Egy férfi jött Németországból öt óra körül és felismerték az egyik kellemetlenkedő egyént, a rendőrséget cikizte talán jogosan. Az egyik főnöke a Berettyóújfalui rendőrségnek hallgatta ki ezt a férfit. A zsidókról írt valami cikket, de kiderült nem is ő volt, egy haragosa, valami volt ügyvéd. A lényeg, a rendőr főnök rendre utasította, mert, hogy a fia egyetemre járt és másként tanulta a zsidókról alkotott véleményt. Főleg a holokausztról tartott kiselőadást-kioktatást a gyanúsított férfinak aki nem vette ezt jó néven. A rendőr hallgasson ki egyéneket,  de ne utasítson embereket, hogy úgy viselkedjenek ahogy a rendőrség megparancsolja. Na a lényeg, írt egy cikket a gyanúsított és a Berettyóújfalui rendőrség azonnal sírva fakadt és elszaladtak panaszra az ügyészségre és egy másik rendőrségre. Azóta ha megfogják a volt gyanúsítottat a Berettyóújfalui rendőrök  kocsival közlekedve azonnal macera elé nézhet. Így is lett, de nem találtak semmi gyanúsat vagy szabálytalant s elengedték. De a két rendőr nem volt oda ezért a rendőr főnökért mert mindig az okosat játszotta. Végre letelt a szolgálat nyolc órakor. Minden rendőr egy helyen bent az őrsön. Már mindegyik rendőr kezében a jelentés és azokat adogatták le a szolgálatot teljesítő tisztnek. Ádám és Ferenc is álmosan hagyták el a rendőrséget, mindegyikük óhaja volt, minél hamarabb az ágyban landolni. Ádám is kellemesen aludt, ki volt békülve saját magával, életével. Délben kelt fel, megitta a szokásos kávéját amit csak melegített. Bekapcsolta a rádiót, a híreket hallgatta, de nem  utalt semmi féle bűnügyre a bemondó. Bement a rendőrségre azzal az ürüggyel, hogy a főnökkel akar beszélni a szabadságolása miatt. Egyik kollégájával futott össze a folyóson.

-- Szia Nándi, na hogy telik a nap, volt valami érdekes?-- Kollégája megállt, kezet fogtak, megrázta a fejét.

-- Nincs semmi érdekes, tudod, sok a szabálysértő. Ja meg egy gyilkosság ami a köztemetőben történt a ravatalozóban. De elfogták az állítólagos tettest, a volt barátja, most is itt van a fogdában. Vincellér  hallgatta ki, de tudod milyen ez a Farkas V, íni nem tud a számítógépen és állandóan a szerencsétlen Macát rángatja írólánynak és ezért lassan halad a nyomozás.-- Elhallgatott, Ádám jegyezte meg.

-- Semmi más?-- Kérdőn nézett Nándire aki megrázta a fejét.

-- Nem tudok mást, na megyek mert nekem meg egy gyanúsítottam van aki a Peni makettből lopott.-- Kezet fogott a két férfi és egyik ment az irodájába a másik a kijárathoz. A szolgálatot teljesítő tiszt kiengedte az elektromos ajtón és Ádám kilépett az utcára. Lement a pár lépcsőn és a parkolóba sietett a kocsijához, beült. Itt sóhajtott hatalmasakat. Tehát semmi gyanú nincs vele kapcsolatban. A gyilkosságot más ember számlájára írják, nagyon jól van ez így.  Indított, Lassan elindult a buszpályaudvarra. Egy nőt figyelt meg aki egy óra körül jelenik meg a busz pályaudvaron és a Debreceni járattal indul tovább, majd az utolsó busszal jön vissza Debrecenből késő este 22,30 perckor. Amint leszáll a buszról az épület mellett megy át a másik oldalra, itt ez a rész teljesen sötétbe van borulva, nincs kivilágítva, hiszen az egyik oldalon a fal a másikon ember magasságú dísz bokor takarja az ott áthaladót. A másik oldalon a buszmegállóban körülbelül  tíz percet vár, de van olyan, hogy negyedóránál többet is. Ezen a pár méteres sötét szakaszon kell megállítani. A buszmegálló előtti megállóban leparkírozott, egy régi újságot magához vett és így lépet ki a kocsijából a kis Peugeot-ból amit távirányítóval zárt le. Átballagott ráérősen a buszpályaudvarra, és leült az ott lévő padok egyikére. Figyelt. Az újságot széthajtotta és olvasást produkált. majd fél órát várt mikorra megjelent a fiatal nő. Kényelmesen és lassan jött, igaz volt még vagy tíz perce a Debreceni busz indulásáig. Ádám nézte a lapok felett, huszonötnél több nem volt. Rövid haja csibészessé tette amúgy is csinos napbarnított arcát. Miniben volt és a lábai is formásan villantak elő a szoknya alól. Megbizsergett ahogy arra gondolt mi lenne ha ez a csodálatos nő remegne mellette és hűlne ki. Majd az eszét vesztette, fel akart ugrani a padról és a sok ember szeme láttára elvinni és halálosan átölelni. De tudta, nyugton kell maradnia ha tovább akarja ezt a csodás érzését érezni. Nézte a nőt egészen addig, míg fel nem szállt az oda érkező menetrend szerinti Debreceni buszjáratra. Még maradt egy pár percet, csak azért nehogy gyanús legyen az ott léte. Felkelt a padról. Kezdett éhes lenni, a Tesco jutott az eszébe, ott bevásárol és kimegy a strandra, ott eszik is, és estig elnapozgat és onnan indul a rendőrségre felvenni a szolgálatot. Az elgondolását tett követte és egy óra múlva már a berettyóújfalui strandon üldögélt egy kis fa árnyékában és eszegetett tepertős pogácsát. Nadrágját leterítette maga alá, ezen feküdt a strand legtávolabbi sarkában egy pár méterre lévő medence szélétől. Nézte a lányokat, néha elmosolyodott ha ara gondolt milyen jól szórakozna velük. Volt barátnőjére gondolt aki elhagyta, pedig nem volt oka rá, megkapott minden tőle telhetőt, és mégis elhagyta mert unatkozott mellette. Már harminc lesz októberben, de a lányok még mindig megnézik milyen izmos és szép az arca. De neki nem kell még egyszer olyan lány vagy nő aki el tudja hagyni, neki olyan kell aki örökre vele marad és ezt csak úgy tudja elérni ha a halálos ölelésével magához láncolja. Lassan elaludt, álmodta a számára a szépet, a halálos hulla melegét. A berettyóújfalui rendőrségen összeült a tárgyalóban  Mezei I, és a Tóth F. Harmadik nyomozó társukat várták Farkas V-t akit értesítettek az azonnali megjelenésre az őrsön, ő a  zsinagógában mormolta a Tóra lapjait. De addig is átbeszélték amit idáig tudnak a gyilkosságról. Végre beállított Farkas V a hóna alatt lévő Tórájával, elvigyorogta magát és leült az egyik székre a tárgyalóban. Egyszerűen nem értették, hogyan került a fiatal nő holteste a köztemető ravatalozójára. Nem volt sehol sem nyom. A főbejáraton egyetlen karcolás sem volt. A többi hátsó bejáratoknál a temető oldalainál sem volt egyetlen épkézláb magyarázat sem a behatolásra. Gondoltak arra, hogy a kerítésen átdobták a hullát és utána mászott a gyilkosa, de egyetlen nyom sem árulkodott erről. Egyetlen lehetőséggel számoltak, a gyilkosnak volt kulcsa valamelyik bejárathoz. De csak a főbejárat jöhet szóba, mert a többi elég messzire van és nyomok lennének ha a hullát cipelte volna. A főbejárat előtt lámpák, és egy kamera is van nem is olya messzi. Átnézték, de egyetlen egy autó ment arra egy taxi akit megkérdeztek. Az elmondása szerint egy utast vitt arra, de vissza fele már körbe ment. A taxis elmondása bizonyítva lett. A holtesten egyetlen nyom sincs. Amit megállapítottak a halottkém jóvoltából, megfojtották. Majd utána átmosták alkohollal. Ezt az alkoholt szinte minden festék boltban lehet kapni. Majd át kell nézni a boltokat kik is vásároltak alkoholt. De ez is nagyon nehéz nyom, mert ha a gyilkos pár száz kilométerre vásárolt akkor megint a nullánál kezdhetik a nyomozást. Most hangtalanul néztek egymásra, vártak valami jó ötletet a másiktól. De mindenki lapított, egyetlen tanú sem jelentkezett aki az éjszakai órákban a Vágóhíd úton járt volna. Az egyik vezető Mezei I. szólalt meg aki már unta a haszontalan csendet.

-- Nézzük meg a nő magán életét. A volt barátja aki tagadja a gyilkosságot. Tegnap megbeszélték, találkoznak mert kibékültek, az állítása szerint. Este tíz órakor a Penny market parkolójában. Átnéztük a kamerákat, egyetlen autó vagy gyalogos sem volt ott. Feltételezhetjük hazudott a volt barátja. De ez a barát tizenegy órakor már otthon volt, van erre több tanú, a szomszédok és a család. Itt is feltételezhetjük. Megölte a nőt, eldugta a holtestet és éjszaka valami módon bevitte a ravatalozóba. Ami a férfi vallomása ellen szól, ez egy szoba festő szakmunkás, öt literes műanyag kannákban áll nála az-az alkohol amivel átmosták a hullát. Nekem az a javaslatom, adjuk át az ügyészségnek és a gondunk megszűnt, majd ők megmondják bíróságra adják e az ügyet vádemelésre vagy sem. Van ott egy kis alacsony ügyésznő, még akkor is vád alá helyeztet embereket, ha elkésett törvénytelen indítványt terjesztenek elő neki. Tudása nem valami nagy, neki kell oda adni, valami K. Hajnika, ha jól tudom-- Farkas V. elnevette magát és vigyorogva jegyezte meg.

-- Együtt szoktunk üldögélni a zsinagógában és kóser kekszet szoktunk ropogtatni amit a rabbi ad a belépésünkkor egy fejtetős pusszantásért.-- Elhallgatott, a két rendőrtiszt komolyan nézett rá, de nem mertek megszólalni mert a hatalma elég nagy és esetleg ha be is perli a zsidói bíróságon akkor oda a munkahelyük. Újra csend lett, majd egy javaslattal állt elő Tóth F.

-- Nekem az a javaslatom, nézzünk szét még egyszer, talán szerencsénk lesz és találunk valami nyomot.-- Egyszerre mozdultak meg, újra nyomot kell keresniük. Az idő most nem nekik kedvez, beborult és elkezdett az eső esni. Nem sokáig, majd egy órát esetleg de ez elég volt arra, hogy az esetleges nyomokat eltüntesse az esővíz. Ádám a strandon felriadt, az eső már esett rá, hirtelen felugrott, felkapkodta a ruháit és beszaladt a pár méterre lévő öltözői folyosó  részlegbe. Ránézett az órájára, három óra múlt pár perce. Ádámnak megint a buszpályaudvari lány ugrott be, micsoda szépség. Ma tehát csütörtök van, ma nem lehet a lányt elvinni a ravatalozóba, mert talán még este is ott fognak lenni a kollégái. De a péntek az már megint jó lesz mert szombaton nem dolgoznak és mindenki siet hazafele. Most az a kérdés, szombaton lesz-e Temetés vagy sem. Ha lesz akkor sem lesz gond mert csak az éjszakából kell a pár óra amíg ki nem hűl a holtest mellette. Az eső alább hagyott, gondolt egyet, el megy haza és valahogy tv nézéssel eltölti az időt. Kiment a strandról, beült az öreg kis Peugeot-ba és elhajtott. Berettyószentmártonban lakott egy öreg vályogfalú paraszt házban. Nem szeretett itt élni, sokszor egész éjjel nem aludt a sok egér hancúrozása miatt, ezek mind  a vályogtéglákban éltek. Amikor hazaért már az óráját nézte mikor mehet dolgozni, de még volt egy pár óra. A mai napon hamarabb bemegy, hátha hall valami hírt, vagy híreket az éjszakai gyilkosságról. Alig várta, hogy fél nyolc legyen, már indult is. Amikor meglátta az egyik kollégája már fűzte is.

-- Na mi van Ádám, nem hagytak az egerek aludni.-- Ádám mérges arcot vágott és válaszolt is mérgesen, had lássák miért jött hamarabb.

-- Képzeld a dögök már nem félnek, meg lehetne őket simogatni, de nem lehet őket kiirtani mert a vályogtéglában  tudod töreket  is kevertek, és remekül érzik magukat. Csak az a baj, mindent megrágnak a dögök és szanaszét piszkítanak. Utálok ott lakni, de nincs más lehetőségem.-- Kollégája vigyorgott. Ádám tovább ment és egy pár irodába bekukkantott, beköszönt és már ment is tovább a várakozóba ahol a többi kolléga is ott gyülekezett ha nem volt semmi dolguk. Elég sok rendőr volt már bent, várták a nyolc órai váltást, itt aztán minden pletyi és hír ami a rendőrséggel kapcsolatos szárnyakat kapott. Még  mindig beszéd téma volt, egy művész hogy kiosztotta a rendőrséget mert állítólag megsértette az egyik rendőr tiszt. Írt egy förmedvényt amiben leírta, hogyan szaladnak a berettyóújfalui rendőrök sírva egy másik rendőrségre panaszt tenni. Itt megoszlanak a vélemények, miszerint nem szabad lett volna a rendőr tisztnek kioktatnia a művészt. Amit jó ha tudnak, mondta egy másik rendőr, nem szabad egy íróval kesztyűt váltani mert a az író kicsavarja a rendőr nyakát és nem tehet semmit sem. Az éjszakai gyilkosság is feljött beszéd témában, de senki sem tudott sokat.  Talán annyit, már a vádirat készen van és el is küldték  az ügyészségre vádemelésre. A tettes a nő barátja. Ádám vigyorgott magában, így kell ezt csinálni, a bűnözést oktatni kellene a rendőröknek is.  Feljött szóba egy érdekes eset is amin vigyorgott mindenki. Az egyik idétlen kollégájuk letartoztatott egy fiatal fiút mert a szerelmének virágot lopott. Azonnali letartoztatás, ügyészség, és bíróság elé állítják a fiatal szerelmest. Vigyorogva jegyezte meg egy másik rendőrőrsről ide helyezett rendőr, Tóni.

-- A Berettyóújfalui rendőrök csak arra képesek, hogy szerelmes fiúkat dugjanak börtönbe.-- Azonnal felzúdultak a Berettyóújfalui rendőrök. Mindegyik azt kiabálta menjen vissza a saját őrsére, de csak vigyorgott a vendég rendőr, Tóni. Végre csend lett, a napos tiszt jelent meg, kiosztotta a munkákat ki merre menjen, a napi jelentéseket beszedte és már ott is hagyta a társaságot. A vendég rendőrre nagyon csúnyán néztek, nagy zaj lett körülötte, de nem foglalkozott vele. Az ajtóban megjelent Mezei I. aki hangosan kiabálta túl az újabb hangzavart.

-- Kerepes Ádám jöjjön be a parancsnoki irodába.-- Ádám összerezzent, talán fű alatt nyomoztak és most közlik vele és letartoztatják. Nagyon ideges lett, de ment a napos tiszt után. Belépett a kapitányhoz, szinte bele sárgult. A kapitány még csak rá sem nézve mondta.

-- Figyelj ide Ádám, a Debreceniek kértek egy pár embert tőlem, te lennél az egyik, van-e kedved elvállalni. Ha nincs akkor is mész. Most emelte fel a fejét. Kérdően nézett a rendőrre. Ádám szíve most elkezdett csendesedni. Kicsit gondolkoznia kellett mert még a hangja is elment úgy megijedt az esetleges lebukástól. Krákogott egy párat és a kérdésre kérdéssel válaszolt.

-- Mikor irányítanak át?-- A rendőr kapitány azonnal válaszolt.

-- Hétfőn kellene kezdeni a Bézsiás utcai őrsön.-- Ádám megint egy kicsit gondolkozott, had lássa azt a főnök, hogy gondolkoznia kell mert sok a tenni valója addig is. Kisvártatva kezdte.

-- Végeredményben a dolgaimat is meg tudom oldani, rendben van, hétfőn akkor Debrecenben fogok kezdeni. Ismerem az ottani csapatot, remek srácok.-- A kapitány elmosolyodott.

-- Rendben, akkor ezt megbeszéltük, ha valami gondod lesz azért itt vagy állományban, hozzám tartozol, csak tudod nagyon sok a menekült és a kollégák már nem bírják. Na meg sokat lehelyeztek Szegedre a határhoz. Elmehetsz mert most szolgálatban vagy.-- Ádám egy hangos őrzünk és védünk köszönéssel kiment az irodából. Azonnal arra gondolt, a tervét akkor a holnapi napon, éjszaka véghez tudja hajtani. Ehhez asszisztál a mit sem sejtő társa aki egy héten háromszor szokott a barátnőjének az ágyába landolni, ez a hétfő- szerda-pénteki napok. Pénteken kiteszi a társát este 10 óra körül, majd felszedi a nőt a buszpályaudvaron , és már az övé a pálya. Nagyon könnyűnek érezte magát, az újabb terve már biztosan meg van oldva. Társa már a kocsiban ült, idegesen kérdezte mit akart a nagykutya. Ádám legyintett és elkezdte mesélni miért is volt bent. Társa szomorúan jegyezte meg.

-- Akkor mi lesz velem és a barátnőmmel éjszaka amikor szolgálatban leszek. Ilyen jó kollégát még egyet nem fogok találni. Tudod milyenek a rendőrök, egymást is beárulják a koncért, meg az előléptetésért.-- Indította Ádám a rendőrautót és a szokásos körutat pásztázták. Az éjszaka nagyon lassan telt mind két rendőr részéről. Ádámnak de Feri is nagyon várták  a péntek éjszakát, mind kettőnél nőről volt szó, de az egyik igazi élő romantikát míg a másik halott romantikát várt ettől a naptól. Reggel nyolc órakor amikor a szolgálatot letették, leadta Ádám a napi jelentést újra kicsit tapogatódzott a temetői gyilkosság ügyében, de semmi eredménye nem volt. Új fejlemények nem merültek fel, a vádiratot átadták az ügyészségre. Nem volt kedve haza menni, csodálatos idő volt, arra gondolt átmegy Debrecenbe és körülnéz egy pár ottani temetőben hogyan tudna majd ott is esetleg valahol elbújni, és a halál ölelését megoldania egy szép nővel. Már ült is be a kocsijába és elindult Debrecen  irányába.

 

 Először a Debreceni köztemetőbe ment be, nézegette a környéket, a közlekedést, de nem felelt meg, nagyon forgalmas volt. A következő a Józsa temető volt, ez sem tetszett neki, itt is ki volt világítva nagyon a temető környéke is. Megvonta a vállát, ahogyan jött kifele a temetőből, majd lesz még ideje körbe nézni a Debreceni temetők környékén. Elindult hazafelé, a vágóhíd utcába került, de ő sem tudja hogyan, de itt lefékezett. Maga sem tudta miért, a 141 éves katolikus temető főbejárata előtt állt meg a parkolóban. Ezt a temetőt ismerte, nagyapját ide temették, de már vagy tizenöt éve még csak erre sem járt. Pedig a gyermek korát itt a környéken töltötte el. Ekkor eszébe jutott egy kripta. A vasút mellett áll, ha még megvan.

Remek búvó hely éjszakára. Az ajtaját ki tudja nyitni, már egy pár alkalommal volt is bent. De akkor száraz virágok,  gyertya maradványok voltak bent. Megindult a kis kripta irányába. Nagyot dobbant a szíve ahogy meglátta, igaz az ajtaját valami barbár lefestette, benézett, üres volt.

 Egy kisebb felüljáró volt a sínek másik oldalán, itt kocsival le lehet jönni a kis épület mellé és pillanatokon belül már bent is lehet lenni a kriptában.  Csak egy a teendő, a vas ajtón nincs ablak és valamit rá kell tenni, hogy a gyertya fénye ne világítson ki, ne csalogassa oda az esetleges váratlan kíváncsiskodó embereket. Eszébe jutott, a kocsijában van agy mérőszalag, ezért elmegy. Körbenézett, egyetlen lélek sem volt erre felé, ez nagyon tetszett neki. Visszaballagott a kocsijához, de úgy, hogy ha jött is arra felé egy ember kikerülte, nehogy felismerje. De alig voltak a temetőnek ezen az oldalán emberek, igaz csak két embert látott távolabb, akik ügyet sem vetettek rá, megvolt a maguk gondja, a maguk fájdalma. Talán ha tíz percet volt távol, amint visszaért azonnal lemérte az ablakot és felírta a méretet nehogy elfelejtse. Már tudta miből fogja kivágni, fehér hungarocellből ami elég vastag és nem engedi át a hangot, de a fényt sem. Most verebet lehetett volna vele fogatni, vidáman ment ki a temetőből a kocsijához. Beült és már indult is hazafelé.  Nagyon fel volt dobva, Mezőpeterden megállt az étteremnél és egy hatalmasat evett. Sült csirkét, krumplival, mellé süteményt. Egy üveg Colát megivott, és egy kávéval fejezte be.

 

 Délután 6 óra körül ért haza, azonnal a televíziót bekapcsolta a hírekre, az RTL-re, mert ott legalább nem titkolnak el semmit sem. De még csak híre sem volt az éjszakai gyilkosságnak. Megnyugodott. Pihenni nem tudott mert az egerek a megszokott hangos zajjal éldegéltek a falban. Most nem akart hamarabb bemenni, nehogy még ez is elárulja, mint ahogy megszokta nyolc óra körül van bent, egy pár perc késéssel. Végre eljött az idő és Ádám elment dolgozni. Megvolt a napi eligazítás, majd indultak ki a rendőrségi épületből Ferenccel. Beültek a rendőr kocsiba és kezdetét vette az ellenőrzések sokasága. Ádám nagyon izgatott volt, igaz Feri is de ő valahogy másként élte meg, tudta a barátnője várja. Míg Ádám esetében a körülményeket neki kellett előteremtenie az éjszakai  találkozásra. Nagy nehezen azért csak eljött az-az idő amikor Ádám kitette barátját a barátnője otthonánál. Ádám először elment haza, kezébe vette a sport táskát amiben a két literes flakonban  az alkohol volt és a törlő rongyok, majd szép lassan újra a kocsiba ült és elindult a buszpályaudvar irányába. Szinte üresen tátongott a nagy épület, a mellette lévő parkban pár fiatal üldögélt a padon de a sötétben nem lehettet észre venni a rendőrt Ádámot. Végre feltűnt a Debrecenből érkező busz, kilépett a kocsiból és lassan elindult az állomás felé. A busz is beállt az egyes busz állomásra. Pár ember szállt csak le, nagyon gyér volt a forgalom. A lány egyedül indult el a megszokott kis közben a másik oldalra. Ádámnak ekkor kellett oda érnie, még egy percet sem késhet, és nem késett. A lány az épület közepén volt amikor Ádám rászólt.

--  Hölgyem, rendőrség, ha megkérhetem, kérem igazolja magát.-- A lány megtorpant, hátra nézett és valóban az egyenruhába bújt férfi szólította meg. Megállt. Ádám oda ért hozzá, a nő meg akart szólalni de Ádám megelőzte.

-- Kérem jöjjön a kocsihoz ami itt áll a parkolóban mert itt nem látom az igazolványát és nem tudok beszólni a központban.-- A lány meglepődött és a szokásos meglepett kérdést teszik fel minden alkalommal a polgárok az ilyen esetekben.

-- Valamit elkövettem, vagy csináltam.-- Ádám azonnal nagyon komolyan válaszolt, mint egy rendőr.

-- Semmit sem követett el, ez egy sima ellenőrzés.-- A lány vontatottan elindult a rendőr ahogy mutatta. A rendőr kocsihoz értek ami egy busz oldalánál volt eltakarva. A rendőr kinyitotta az ajtót, a lányhoz lépett majd így szólt rá.

-- Kérem az igazolványát.-- A lány a táskájában kotorászott, Ádám körbe nézett, egyetlen embert sem látott, a kamarákat a busz takarta. Hirtelen mozdulattal megemelte a karját és lecsapott a lány nyakára. Azonnal össze esett. Elkapta a jobb kezével a zuhanó testet, a ball kezével kinyitotta a hátsó ajtót és már be is csúsztatta az eszméletlen lányt a hátsó ülésre. Körbe nézett, sehol egy lélek sem járt. Beült a kocsiba minden sietség nélkül és indított, elindult a Berettyóújfalui köztemető felé. Szép lassan szelte át a kis települést, elhaladt a rendőrség előtt, majd tovább haladva a malomig ment, ott elfordult ballra és lassan a köztemető bejárata előtt haladt el. Az út tovább nem folytatódott, vagy jobbra vagy ballra lehetett fordulni a Vágóhíd úton. Jobbra fordult el, lassan haladt a köztemető mellék bejáratához. Amint elérte a kis sorompót elfordult jobbra és megállt előtte. Felvette a bőr kesztyűjét majd kilépett a kocsiból. Felhajtotta a sorompót, gyorsan áthajtott mellette és újra megállt. Ekkor lekapcsolta a világítást. Éppen idejében, egy kocsi lámpái villantak meg. Lehajtotta fürgén a sorompót, majd  Ádám beugrott a kocsiba és a kis ligetbe hajtott be. A Vágóhíd úton lévő kocsi pár másodperc múlva ért oda, de már minden nyugodt volt, semmi sem látszott abból, hogy pár pillanattal előbb itt állt a egy rendőrautó. Most szállt ki a kocsiból Ádám, halk nyöszörgést lehetett hallani. Gyorsan kinyitotta a hátsó kocsi ajtaját és benyúlt az ülésen lévő lányhoz. Megkereste a nyakát és a szokásos hatalmas erejű tartott nyomással újra elvesztette a lány az eszméletét. Ádám állt a kocsi mellett, minden érzéke a csendre irányult, figyelt. Minden csendes volt, a túloldali kis ligetecske is néma csendbe borult. Kivette a lány testét a kocsi hátsó üléséről, halkan éppen hogy csak az autó ajtaját becsukta és elindult a vállán lévő teherrel a temető mellék bejáratához. Zsebéből kivette a kulcs csomót, az egyik kulccsal kinyitotta a kis az ajtót, belépett majd bezárta. Körbe nézett, figyelte a temetőt, sehol semmi imbolygó fény vagy árnyék. Megindult a ravatalozó felé a kis beton úton ami sötéten kígyózót előtte mint pár napja is. A  kis betonútról ahogy letért jobbra már ott is volt a ravatalozó előtt az ajtónál. Itt is egy pillanatra megállt, semmi zaj. A főbejárat környékén sem volt senki és semmi. A kezében lévő táskát letette a fődre, majd kizárta  a kezében lévő kulccsal a bejárati ajtót. Kinyitotta az ajtót, megemelte a sport táskáját és belépett az ajtón. Letette újra a sport táskát, bezárta az ajtót majd a lány testét a ravatalozóra helyezte gyengéden. Most vetette le a bőr kesztyűjét, és elkezdte vetkőztetni a lányt, nagyon izgatott volt. Nem a női test látványától, a leendő érzéstől amit kapni fog amint a nő mellé fekszik. Lassan pucér lett a lány, hanyatt feküdt, megsimogatta az arcát, majd a melleit, utána az egész testet. Elkezdett ő is vetkőzni, nem sietett, tudta van ideje az élvezete előtt de utána is. Amint pucér lett Ádám felmászott a lány mellé, fejét rátette a karjára, majd lassan átnyúlt a másik karjával. Megfogta két kezével a lány nyakát és lassan elkezdte szorítani. A lány elkezdett vonaglani, majd reszketni. Pár percig tartott csak, amikor nem mozdult a lány Ádám visszavette a karjait, lábát rátette a lány testére, teljesen hozzá bújt. Érezte a még mindig néha remegését a testnek. A lányt ölelte nagyon szorosan, szinte eggyé vált vele. Majd három órán keresztül tartotta így a lányt, a test már rendesen kihűlt. Eresztett a szorításon, el volt zsibbadva. Lábát levette a lány testéről, lassan felült a ravatalozón, mosolygott. Teljesen meg volt nyugodva, boldog volt. Lemászott a ravatalozóról, elkezdett öltözködni. amikor készen lett felvette a bőr kesztyűjét és elment az ajtóhoz a sport táskájáért. Elővette a használatlan, vadonát új  tiszta törlőruhát és az  alkoholt. Elkezdte mosni a holtestet a törlő ruhával, majd amikor végzett a halott nőt hanyatt fektette és a kezét imára kulcsolta. Ezek után átmosta a ravatalozót, még a bejárati kilincset is. A törlő ruha a lány ruhájával a sport táskába került. Kezébe fogta majd még egyszer a lány arcát megsimogatta és a bejárati ajtóhoz sétált. Halkan kinyitotta és kikémlelt a nyíláson. Senkit nem látott. Kilépett az ajtón és maga mögött bezárta. Sietve megindult a kis beton úton a temető mellék bejárata felé amerről jött. Nagyon figyelt minden zajra, a szeme is állandóan villogott, mozgást keresve. Elért a kis dróthálós kapuhoz, kinyitotta és kilépett rajta, majd bezárta. A rendőr kocsihoz ment, itt megállt a kis liget takarásában és újra minden érzékével figyelte a zajokat. Semmi sem történt. Beült a kocsiba, indított, a világítást nem kapcsolta be. Kitolatott és a kis sorompóig hajtott halkan. Itt gyorsan kilépet a kocsiból, felemelte a sorompót, visszapattant és már el is haladt a sorompó mellett. Megállt, megint kiugrott a kocsiból, leeresztette a sorompót, majd beült újra a rendőr autóba, és már kint is volt a Vágóhídi úton. Sehol egy autó vagy gyalogos. Igaz fél három volt. Amint lement a Vágóhídi útról lassan haladt tovább. Már nem sietett. Levetette a bőr kesztyűjét, belekerül a mellett lévő sport táskába és most fordult el ballra, irány a háza, ki kell tennie a sport táskát, nehogy gyanús legyen, mert, hogy amikor megkezdte a munkát akkor nem volt nála semmi féle táska vagy hasonló. Otthon gyorsan bevitte az előszobába, letette és már indult is kifele, mert nem akarta megváratni társát Ferencet. Társa még nem volt a megbeszélt helyen, késik mint mindig. Azonnal úgy tett mint aki alszik, kicsit hátra állította az ülés háttámláját és így várta Ferencet. Majd fél négy volt amikor megérkezett rendőr társa, vigyorgott amikor meglátta Ádámot, nem hagyta ki a tréfát.

-- Szégyellheted magadat, te itt alszol míg a társad izzad egy nő mellett. Nagyon el leszel kényeztetve és ami a legrosszabb, elkezdesz majd hízni.-- Nevettek mind a ketten. Ádám indított és szép lassan mint az igazi őrzünk és védünk szlogen tartja megindultak ellenőrizni embereket akik talán dolgozni indulnak vagy onnan mennek hazafelé. Most az idő nagyon hamar eltelt, nyolc órakor már ők is bent voltak, Ádám megírta a napi jelentését és már át is adták a szolgálatot két társuknak akik majd azzal a rendőrségi autóval mennek dolgozni amelyikkel már két nő életét oltotta ki egy rendőr. Ádám és Ferenc együtt mentek ki a rendőrségi épületből. A parkolóban váltak el, ki-ki beült a kocsijába és egy viszontlátást köszönve elhajtottak. Ádám elhúzta a száját amikor arra gondolt, megint haza kell mennie. Valami terven gondolkozott a mai napra, de nem tudta mit is csináljon az elkövetkezendő napokban. Ugyanis most van a szombati és a vasárnapi szabad napja.  Nem, sok válogatási lehetősége volt, vagy a strand, vagy esetleg valami kulturális kiállítás. De ehhez nem volt kedve, nagyon unalmasnak tartotta mondjuk a festészet kiállítást. Mert mit lát a polgár, ilyen vonal, olyan vonal, paca ide meg oda és hanyatt esnek az emberek a csodálatos meg nem mondom mi a fene ez alkotástól. De az irodalom sem különb, verseket mondanak, értelme nincs, de legtöbbször elmagyarázzák. Jelentősége zavaros, nem rímmel, csak egymás alatt lévő sorok elhadarása. Legalább is így tekintett a művészet eme irányzatára Ádám. Esetleg a zene amihez  jobban hozzá állna, de ott is kivetnivalót hagy maga után az a fogalom, hogy zene. Szinte minden zenét egy automata dob és valami komputerizélt ideges zene uralja. Csak a szöveg más, de az aláfestést okozó zene ugyan az mint több száz alkotásnak nevezett zenebona. Ádám nem volt okos fiú sosem, de tudta mi a szép és a jó. Szerette az olyan festményeket ahol az alak az alak, ahol a virág az virág de ne egy paca helyettesítse. Vagy a zenében legyen kotta és élvezetes szöveg a mondanivaló, de ne sorozatgyártott macskajaj.   A vers is legyen értelmezhető, romantikus esetleg de valami formában rímeljen is. Szülei már nem élnek, ha lehet azt mondani megverte őket az Úristen. Amikor megszületett nem kellett se az anyjának, se az apjának, alkoholisták voltak a szülők. Az állam nevelte fel. Majd kereste a szüleit, és amikor megtalálta őket, nagyon örült, de a szülei is. Az örömére begyújtottak a kemencébe ami már szét volt repedezve, mert hogy Ádám náluk marad éjszakára, de a fiú elment egy barátjával vedelni a kocsmába. Hajnalban amikor hazaért a szülei már nem éltek, szénmonoxid mérgezésben haltak meg. Az élet sorskeze, a két rossz szülő megtalálta a gyermekét, Isten megmutatta nekik majd megbüntette őket. Azóta ebben a házban lakik ahol a szülők meghaltak. De mégis csak az ő otthona,  az öreg düledező vályog ház.  Csak úgy gondolta hazamegy, először is el  kell égetnie a lány áldozatának a ruháit, a törlő kendőt is a sparheltben, mert   aludni úgy sem tud az egerektől, de ha kimegy a kertbe és egy plédet kiterít az elhanyagolt kertben talán még pihenni is tud. Így is tett, először megszabadult a kompromittáló  ruháktól, utána kiment a gazos kertbe és a plédre lefeküdt, nagyon el volt fáradva, pár perc múlva már mélyen el is aludt. Délután négy órakor szólalt meg a telefonja. Ránézett a kijelzőre és megmerevedett, a főnöke hívta. Idegesen nyomta le a gombot.

-- Tessék Ádám vagyok.-- Egy erőteljes hang válaszolt a szokásos keménységgel.

-- Ádám, gyere be mert a hétfői áthelyezésedet nem vitted magaddal, én nem leszek bent  a jövő héten, szabadságon vagyok. Most bent vagyok még egy órát, ugye be tudsz jönni.-- Ádám egy hatalmasat sóhajtott.

-- Igen főnök, mindjárt bemegyek.--  Kinyomta a telefont. Feltápászkodott, bement a házba, fogta a vizes kannát és a hokedlin lévő mosdótálba vizet öntött, megmosdott, most nyugodott meg. Belenézett a falon logó kerek tükörbe, végigsimította rövid barna haját és már indult is kifele a házból. Tíz perc múlva a főnök ajtaja előtt állt, kopogott, meghallotta a szabad szót és belépett. Főnöke amikor meglátta azonnal a felemelt az íróasztaláról egy lapot és már mondta is.

-- Szevasz Ádám, elfelejtettem tegnap átadatni ezt a megbízási lapot. Add át a dr. U. Attilának a kapitányság vezetőnek. Ne haragudj amiért behívattalak a szabad idődben. Már mehetsz is.-- Ádám átvette a lapot, már fordult is ki az ajtón, menet közben mondta a viszlát főnököt. A folyóson körbe nézett, úgy volt vele benéz a társalgóba de előtte egy régi társához kopogott be aki az irodát választotta a járőrözés helyett. Kiszólt egy mély férfi hang és belépet az ajtón.

-- Szevasz Ede, régen láttalak, hétfőn Debrecenben járőrözök és gondoltam beugrok elbúcsúzni.-- Volt társa felugrott, örült Ádámnak, már mutatta is a széket üljön le egy kicsit. Ádám leült és már kérdezett is.

-- Na mi újság van?-- Volt társa elhúzta a száját és már mondta is.

-- Semmi, tudod mi van itt, sok munka, kevés pénz és megbecsülés. Persze te éjszakás voltál akkor nem tudhatod, a temetői ravatalozói gyilkos aki egy nőt megölt pár napja, képzeld az éjszaka megint lecsapott. Farkas V-vel beszéltem, halvány fingjuk sincs mi áll a gyilkosság mögött. Egyetlen nyom sincs, és ami még feldühítette őt is meg a Mezei I. Tóth F. nagykutyákat el kellett engedniük az első áldozatnak a volt barátját is. Az ügyészség köpköd a vezetőkre mert nem tudnak nyomozni, vagy lusták. Képzelheted milyen balhé van most. Szerencséd van, hogy hétfőtől Debrecenben dolgozol tovább, mert ez az őrs most itt újfaluban egy bolondok háza lett. Egymásra mutogatnak a vezetők.-- Legyintett, majd kérdezte régi társát Ádámot mi is van vele.

-- Nem tudok újat mondani, még mindig ugyan ott lakok ahol eddig. Nem akarok megnősülni mert elég volt egy átverés. De megyek is mert várnak.-- Felemelkedett a régi kopott fa karos székről  kezet fogott Edével és már ki is lépett az irodából. A társalgóba indult ami pár méterre volt csak. Az ajtó nyitva volt, öten ültek bent, vigyorogtak a vendég rendőr kollégán, a nagypofájú  Tóni akit nem érdekel mit is szólnak a többi rendőr kollégái a véleményéhez most rendesen osztogatták a Berettyóújfalui kollégái, aki csak az orra alatt somolygott. Amikor Ádám betoppant nem hogy halkult volna a fűzge, de  most még jobban felerősödött, hiszen a berettyóújfalui rendőrök most öt az egy ellen álltak szemben. Az oltogatásuk a helyi rendőrség baklövéseit ecsetelgették nem valami udvariasa.  De nem kell félteni a vendég rendőrt Tónit, megvárta míg kitombolják magukat társai, majd finoman a körmét piszkálgatva jegyezte meg, szinte magának.

-- Micsoda okosok a berettyóújfalui rendőrök, nem is olyan régen agyon vertek egy arab férfit Biharkeresztesen, azok a kollégák nem tudták megoldani a gyilkosságot. No erre jöttetek ti, akik azonnal elmostátok a gyilkosságot és még ki is tüntettétek a gyilkost..--Nem tudta tovább folytatni mert mind a négy torok kiabálni kezdett a vendég rendőrrel, míg ő hangosan nevetett, és ebbe a hangzavarba  azért belekiabálta ő is a magáét.

-- Birkák vagytok, ha ti cseszegetitek a másikat akkor röhögtök, de ha titeket akkor ordítotok, menjetek és óvodásokat igazoltassatok melyiknek pisis a pelusa.-- No erre aztán már felugráltak a berettyóújfalui rendőrök, a vérét akarták, de megjelent a napos tiszt aki azonnal rendet tett. Négy rendőrt kizavart dolgozni a városkába járőr szolgálatra. Ádám nevetett, a napos tiszt is aki megcsóválta a fejét és csak annyit bökött ki amikor egyedül maradt, hogy "hülyék". Ádám nagyon gyorsan az elektromos bejárati biztonsági ajtóhoz ment, ahol a nappalos tiszt lenyomta az elektromos gombot ami berregve engedte ki Ádámot. Azonnal kocsiba ült, arra gondolt, elmegy haza és összepakol, elindul Debrecenbe és az ott lévő rendőrségnek fenn tartott szolgálati lakást igénybe veszi. Nem is gondolkodott sokat, hazahajtott és összepakolta a szükséges dolgokat, leellenőrizte a sparheltet ahol a ruhákat elégette, csak hamu volt a tűz térben, és már zárta is be a ház ajtaját, majd kapuját és indult is Debrecenbe. Egy hatalmas sport táska volt amit telipakolt és a kis sport táska amiben a 2 literes alkohol és a pár törlő kendő volt. Megnézte a megbízási lapot amin rajta volt a cím, Derék utca 175 ős számú A épület 8.emeletei lakás.

 

Este hét órára ért be Debrecenbe, elég nagy volt a forgalom, nem véletlen, szombati nap van. Bement a Bézsiás utcai rendőrőrsre és elkérte a kulcsot az ügyeletes tiszttől aki már várta. Ismerte a házat, volt már itt egy pár alkalommal. A ház előtt szinte nem is volt parkoló, esetleg ha annak lehet nevezni azt a kis csíkot ami a sövények mellett húzódik, mert itt parkolnak az autók. Felment a lakásba, rend és tisztaság volt, most senki sem volt itt, de lehet, hogy pár nap múlva már teli is fog lenni. Három szobás lakás, szobánként kettő fő lakhat, vagyis a lakásban hat fő lakhat a szerződésben foglaltak szerint. Öt percre van a nagy Tesco ahol be tud vásárolni élelmiszertől kezdve a piperéig mindent. Nem volt maradása a lakásban, a nagyerdei parkba akart szétnézni, mert tudta, nagyon sok fiatal nő itt szokott futni és sétálni, legtöbbször egyedül. Sok olyan hely van a park környékén ahol nincs világítás, ott a kocsival is meg tud állni és a futó lányokat, nőket  tudja figyelni. Szinte a kocsi előtt futkároznak. Fel akarja térképezni a környéket, hol van kamera ami veszélyes lehetne a tervei megvalósításában. Az egyik éteremmel szemben parkolt le vagy kétszáz méterre. Az étterem közt egy sétáló út húzódott, elég forgalmas volt. Ádám keresett egy padot nem messzire a kocsitól és az étteremtől és figyelte az emberek mozgását. Kamera csak az étteremnél volt, de a kocsit már nem tudta figyelni mert a fák eltakarták. A kocsi háta mögött egy nagy zöld terület volt, lámpa sehol. Az úton volt egy kamera beépítve a villany burába de az-az út egy részét figyelte és az éttermet. Vagyis volt egy holt pontja a kamerának. Ádám elégedetten mosolyodott el, megvan a vadász terület nyugtázta vidáman magában. Most a kocsi útvonalát figyelte meg, ha a kocsival, ott ahol most áll tovább halad egy nagy kanyar van, ott kell valamit tennie. Felállt a padról és sétára indult a kis beton úton. A kanyar után egy kisebb föld út kanyarodott egy domb felé, itt nem volt világítás sehol egy lámpa. Itt végig ment, majd a főútra ért ki két lámpa oszlop közt. Itt nem volt kamera, tehát a menekülési útvonala is le lett tisztázva. Most akkor fordított a kocsival való beálláson oda ahol most állt. Vagyis a klinika felöl jön, rátér erre a mellék útra, majd ennél a két oszlopnál bejön ide a föld útra és már el is tűnt a szemek elől. A klinika felöli út nagyon egyenes és végig lehet látni majd két kilométeres szakaszt, észre lehet venni ha egy autó jön a sötétben. Ezen az útvonalon gyalogos nem közlekedik, ismeri ezt az utat nagyon jól Ádám. Elégedetten sétált vissza a kocsijához, beült, indított és lassan kihajtott az egyetemi útra. Szinte poroszkálva hajtott és így is érkezett a szállására, leparkolt és gondolt egyet, elsétál a Tescóba és bevásárol valami ennivalót vacsorára.

 

 Közben a Berettyóújfalui rendőr tisztek még mindig együtt üldögéltek a nagykutya irodájában és törték a fejüket a megoldáson. Még mindig nem tudták hogyan kerültek a megfojtott nők a temetői ravatalozóba. Nem erőszakolták meg, de már azt tudják, egy ütéssel kábították el a nőket és utána fojtották meg őket. Mi az indíték? Mert, hogy nem szexuális gyilkosság azt már leszögezték. Rablás sem lehet mert nem valami jó anyagiakkal rendelkeznek, Miért vetkőztették le őket ha nem erőszakolták meg a nőket?  Hol vannak a ruháik?  Leellenőrizték a környék festék és vegyi boltjait, majd ötezer vásárló volt akik tiszta szeszt vásároltak, de mindegyiknek van alibije. A rendőrségi nagykutyák most valóban csak a farkukat csóválták, de egy értelmes vau-vau nem hagyta el a szájukat. Minden temetői mellék bejáratot leellenőriztek vagy egy tucatszor, és semmi nyomot sem tudtak felmutatni. Nem tudták elképzelni, hogy minden indok nélkül megölnek valakiket, mert csak a puszta gyilkolásért senki sem kockáztat, de akkor lenne összefüggés az áldozatok közt. Majd éjfélig beszélték át a gyilkossági ügyet, de semmi eredményre nem vezetett az okoskodásuk.

 

 Ádám is amint a Tescóból visszament a szállására vacsorázott, majd letusolt és tv-t nézett. Éjfél körül feküdt le, nagyon rossz álma volt. Azt álmodta, egy pár lánnyal sikerült a hulla melegséget elérnie de az egyik az utolsónál valami baj lett mert a rendőrök lelőtték. Felriadt, elgondolkozott az álmán, és arra jutott, ha már egy pár lány megörvendeztette a hulla melegével akkor nem lehet baj, és a rendőrök hogy lelőtték, csak a fáradt elméje játéka volt. Nem is foglalkozott, vele, pár perc múlva már jóízűen aludt tovább, és nem volt álma a továbbiakban egyetlen egy alkalommal sem. Vasárnap reggel vidáman ébredt, kávét főzött, majd lement a kocsijához és elhajtott Debrecen központjába. A piac utca egyik mellék utcájában parkolt le. Kifizette a parkolást és elindult a központban egy sétára. Szinte minden üzletbe bement ami nyitva volt, körbe nézett megfogdosta az árúkat majd ment a következőbe. A vasút állomás elé ért, nagyon sok volt az utas még az állomás előtt is. Lassan elbaktatott az állomás végéhez ahol elhanyagolt terület fogadta. Arra gondolt, ebben az elhagyatott kicsi beugróban is be tud állni egy kocsi, de minden felé kamera volt látható. Nem akart lebukni, csak a biztosra akart menni a hulla melegét érző élvezettel. Lassan megfordult és visszafelé sétált a piac utcában. Egy presszó mellett haladt el, ki volt pakolva egy pár asztal és szék, leült, azonnal ott termett egy fiatal lány aki mosolyogva kérdezte mit is hozhat. Egy kávét kért egy Colával. Itt majd egy órát bámulta a lányokat és az embereket. Amikor az órájára nézett meglepődött, fél három volt. Kifizette az italát és lassan tovább sétált a sétáló utcán. A kocsijához ballagott. Beült és a Tescóba ment, bevásárolt és már indult is vissza a szállására. Amikor belépett meglepődött, egy lakótárs köszöntött rá, össze rezzent.

--Szevasz, örülök, hogy nem vagyok egyedül a lakásban, Laci vagyok Miskolcról. Áthelyeztek mert itt Debrecenben a migránsokkal baj van, sokan vannak és kevesen vannak akik rendbe is szedik őket.-- Elhallgatott, várta, hogy Ádám is megszólaljon. Ádám először arra gondolt, köszön neki és bemegy a saját szobájába, de meggondolta magát, most legalább jobban telik az idő, de nem szabad benne bíznia.

-- Szevasz, Ádám vagyok Berettyóújfaluból. Nyújtotta a kezét, kezet fogtak. Laci rendőr kollégája már mondta is.

-- Tudod mit, igyunk egy kortyot erre a találkozásra.-- Ádám elhárította udvariasa.

-- Köszönöm, kedves vagy, de én nem iszok alkoholt.-- Muszáj volt neki hazudnia, ugyanis amikor egyedül van akkor szokott inni, de ha most elkezdene inni esetleg megemlítene olyan eseteket amiből kilehetne következtetni, hogy ő egy gyilkos. Ezért elkerüli a nyílt ivászatot, alkohol fogyasztást, baráti csevejeket. Ádám elmosolyogta magát és folytatta.

-- De alkohol fogyasztás nélkül is elbeszélgethetünk, ha gondolod, üljünk ki a konyhába.-- Laci bólintott, remek ötletnek találta. Bementek a kis panelos konyhába és leültek a parányi kerek székekre, Laci kezdte a kérdezősködést. Család, hobbi, kocsi, nők témában. Ádám nem győzött rá válaszolni, majd szinte ugyan ezt kérdezte ő is Lacitól. Késő este feküdtek le, Laci megivott egy jó két decinyi házi pálinkát és rendesen be is rúgott. Másnap reggel, hat órakor kelt Ádám, letusolt, és kávét főzött, míg Laci hét órakor kelt. Ádám hétfőn hét órakor indult el a kijelölt rendőrőrsre. Az ügyeletes tiszt örömmel fogadta, felvette az adatait és már ki is jelölte egy Debreceni kolléga mellé járőrözni, de most éjszakára. Ádám még örült is neki, valahogy az éjszaka lett a kedvenc élet eleme. Este nyolc órára kell visszajönnie és a társalgóban jelentkezni szolgálatra. Kicsit körbe nézett az épületben, de a szokásos irodai munkák, igaz ismeretlen rendőrségi dolgozókkal. Egy óra múlva már a kocsijában üldögélt, nem tudta merre is menjen. A szállásra hajtson vagy egyszerűen menjen be a központba, tegye le a kocsit valamelyik parkolóban és csavarogjon egy pár órát. Nem sok kedve volt ehhez sem, vágyott már egy halott lány ölelésére, a test melegének az érzésére majd ahogy hűl ki a magához szorított holtest. Beindította a kocsit és  vaktában elindult, úgy volt vele, valahol majd csak ki fog kötni. A nagytemplom melletti utcában állt meg, még sosem volt a templomban, most legalább bemegy mert egy kicsit szeretne az életén gondolkozni. Lezárta a kis Peugeot-ót és már el is indult a főbejárat felé. Belépett a templomba. Lenyűgözte a látvány.  Elővette a telefonját és készített egy fotót.

 

Majd tovább ment, egy másik fotót is készített közelebbről. de itt már meg is állt. Bámulta a monumentális hangszert. Azért büszke volt erre a hangszerre, az ország legszebben hangzó orgonája ami előtte állt.   

 

Nem volt vallásos, sőt Istent sem szerette mert az volt a nézete, ami nincs az nincs, akkor minek kell imádni és bohóckodni egy nem létező ember előtt. Majd egy órát bámulta az orgonát, majd szemügyre vette a templomban létező össze berendezést. Megtapogatta a fa díszeket, a zsebébe nyúlt és pénzt vett elő de meggondolta magát és csak nem adott a perselybe. Eszébe jutott, mennyit rimánkodott az otthonban az egyik nevelő asszony akit szeretett, Istenhez, de nem segített rajta, kínok közt halt meg, szegényen és egyedül. Ha van Isten akkor miért nem segít? Lassan kiballagott a templomból, Átment a templom mások oldalára a kocsijához, indított és a szállására hajtott. Még egy pár órája volt a szolgálatig, ezt kihasználja, eszik valamit ami még maradt a tegnapi Tesco bevásárlásból majd pihen. Majdnem elaludt, fél nyolckor ébredt fel, gyorsan megmosdott, fogat mosott és már indult is a lifthez. Nyolc óra előtt ért be két perccel. Már nagy tömeg volt a társalgóban, az ügyeletes tiszt is már bent volt. majd tíz percet még elbeszélgetett az egyik rendőr kollégával majd amikor befejezte csendet kiabált, azonnal csend lett, nem úgy mint Berettyóújfaluban, na ott aztán könyöröghet a napos tiszt. Elkezdődött az előző nap értékelése, majd szólították az embereket név szerint, ki kivel fog együtt szolgálatot teljesíteni az éjszakai szolgálatban. Ádám egy bizonyos Kapás Józseffel lesz szolgálatban addig amíg itt lesz Debrecenben. Érdemes kijönni vele, mert kétszer olyan súlya van Ádámnak. Hatalmas ember, lehetne nevezni húshegynek, kövér de mellé izmosan kövér. A napos tiszt közölte, most két nap éjszakát kell lenyomnia de utána két nap pihenője lesz. A következő szolgálata délelőtt fog kezdődni, és csak egy napos lesz. Fél kilenckor már indultak a rendőrségi parkolóba, Ádám vezetett, mert Józsi ahogy elmondta szeret ejtőzni menet közben és ha horkol akkor nyugodtan szóljon Ádám rá. Beültek a kocsiba és már indultak is kifele járőr szolgálatot teljesíteni Debrecen városában.  A Csapó utca és  kifele Debrecenből az ipar negyeden át a debreceni határig terjedt ki az ellenőrzésük. Néha megálltak, figyelték a forgalmat. Ez a nagydarab rendőr igazi rendőr volt, nem ismert kegyelmet, úgy beszélt, hogy az emberek a komolyságától a gatyájukat rángatták ijedtükben. De a kollégáival is, egyetlen egy mosoly vagy vicc nem hagyta el a száját. Ádám ezzel még ki is lett volna békülve, de annyira büdös volt, mintha egy rothadó hatalmas zöldséges halom közepén üldögélt volna, szinte belefájdult a feje. Éjjel egy óra után, keddi napon jött egy riasztás, az egyik lakásban állítólag fiatalok hangosan hallgatták a zenét. Azonnal indultak a Csapó u 166-alá. Leparkoltak az ott lévő parkolóban a Coop áruház oldalánál.  Megindultak a ház irányába, azt a nevet mondta be Józsi a kapu telefonba aki riasztotta a rendőrőrsöt, és már nyílt is az ajtó. A nyolcadik emeletre mentek, egy idős asszony várta őket. Csodálkoztak, hol van itt iszonyú zene, mert nem hallották. Az idős asszony nem szólt egy szót sem csak rámutatott egy ajtóra. Oda mentek, valóban halk zene szólt, de ez nem ad okot arra, hogy rendőrségi riasztást indítson el az idős asszony. Józsi az ajtóhoz ment, majd halkan megjegyezte Ádámnak.

-- Most nézd meg hogyan kell viselkedni az ilyenekkel.-- Nem értette, milyenekkel, azért mert halk zenét hallgatnak akkor már szigorúan kell fellépni velük szembe. Kopogott, majd pár perc múlva kinyílt az ajtó. Egy magos fiatal fiú állt az ajtóban, Huszon akár hány éves lehetett, Józsi kollégám nekicsapta a falnak és beviharzott a kis lakásba. Gyorsan átnézte a lakást, egy másik fiatal aludt, belerúgott a lábába és ráordított kifele az ágyból. A fiatal nagyon megijedt, azonnal felpattant, a rendőr mutatta menjen előtte. A keskeny lakás folyosóján Józsi rendőr társam elővette a bilincset és megbilincselte először a magosabbik fiút majd a másik alacsonyabb fiút. Már parancsolta is a két megijedt fiatal fiúnak.

-- Most pedig bemegyünk a rendőr őrsre.-- Indult kifele, a két fiatal követte. Az idős asszony nevette a két gyereket, hogy meglátta bilincsben. A két fiatalt bevágták a kocsiba és irány az őrs, elzárták őket a zárkába, had gondolkozzanak a történteken. Kicsit csodálkozott Ádám, mert miért kell nekik gondolkozniuk, mit is tettek? Semmit! pár óra múlva felvették az adatokat, bizonyos Farkas A, és Balkus G, és a tettükről a jegyzőkönyvet. Pár óra múlva a jegyzőkönyv után kivágták őket a rendőrőrsről. Józsi készítette el a napi jelentést de nem úgy ahogyan történt az eset. Hangos zenéről szólt, meg agresszív ellenállásról, szidták az intézkedő rendőröket, és többször figyelmeztették a fiatalokat halkítsák le a zenét. Természetesen  nem vette bele az ő rendőrségi  agresszív viselkedését, meg ahogy kirúgta az ágyból az egyik fiatal fiút, ahogyan ordított a két fiúra. Kedd délelőtt kilenc órakor végeztek, Józsi keményen szólt Ádámra.

-- Ezt így kell csinálni, mi rendőrök megtanultunk hazudni, a koszos polgár meg tanuljon meg hinni, hisz Istenek vagyunk. Erről az éjszakáról nem szabad soha senkinek sem elmondani az igazságot, tartani kell a hazugságunkat. Mindig az-az igazság amit mi mondunk.-- Elhallgatott, keményen nézett  Ádám kollégájára, úgy mintha pár perce lenne az életéből. Ádám megrázkódott, ha ezzel a büdös rendőrrel kell járőröznie akkor nem is sokára a szíve fel fogja mondani a szolgálatot. Ádám nyújtotta a kezét és gyorsan elköszönt és már ki is sietett a rendőrőrsről. Fáradt volt, azonnal a szállásra ment, még enni sem volt kedve, gyorsan letusolt és már az ágyba is dobta magát. Kedd délután négy órakor ébredt, elkészítette a kávéját, felöltözött, megcsörrent a telefonja. Ismeretlen szám volt. Felvette.

-- Szevasz Ádám, Laci vagyok a társad. Baj van. Tudod, akiket az éjjel bevittünk bilincsben kihallgatni, az egyiknek az apja valami nagy művész, rendbe tette a parancsnok agyát és kivizsgálást kért. A másik gyereknek meg a rokonai rendőrök a Berettyóújfalui rendőrségen és ezek a rokonok is Debrecenben teljesítenek szolgálatot. Az egyik baj az, ismerem a házaspárt, már dolgoztam velük, na ennek az unokaöccse az egyik. B.Tamásnak hívják. Amit mondani akarok, azt a mesét tartsd amit leírtam, különben fegyelmit fogsz te is kapni, annak meg nincs értelme, úgyis azt hiszik el amit mi mondunk. Mit szólsz hozzá.-- Ádám még mindig aludt belül, de most felébredt. Mit tud erre válaszolni. Ki kell tartania hazug  és agresszív társa mellett.

-- Jó, akkor azt kell hazudnunk amit leírtál. Bocsi, de most keltem fel, majd este találkozunk.-- Ádám letette a telefont. El kell neki mennie valami ennivalót venni mert üres a hűtő. megint megszólalt a telefon,  ez is ismeretlen volt, mérgesen szólt bele.

-- Tessék, már megint mit akarsz?-- A vonal túlsó végén kemény hang szólt bele.

-- Jó napot kívánok, Ádám maga az.-- Bemutatkozott Ádám, a telefonáló folytatta.

--  A rendőrkapitányság vezetője vagyok. U. Attila. Be kell jönnie mert a hajnalban behozott két fiatal ügyével baj van, a többit ha itt lesz. Viszont látásra.-- Ádám kinyomta a telefonját. Akkor a program változott, először a rendőrőrs a munkahelye, utána bevásárolni valami ennivalót. A rendőrőrsön már várták, Laci társa is ott üldögélt a társalgóban. Egy bizonyos K.Róbert rendőr tiszt várta. Újra el kellett neki mondania hogyan is történt a két fiatal lerohanása, de a leírt napi jelentés szerint. Kezébe vette a feljelentést a 09010-105/130-7/2016 akta számon tartott nyilvántartásban a rendőrőrs, átolvasta és igazat adott a fiúknak, de nem szabad neki ezt elmondania, mert a rendőrségi hazug eskü kötelezi minden formában. Amikor végzett lezárták a jegyzőkönyvet és már mehetett is tovább. Ádám bevásárolt és a szállására ment, evett és bekapcsolta a televíziót és egy komédiát nézett, de az agya egész máshol járt. Hirtelen gondolt egyet, elmegy a két fiatal lakására és megkérdezi, mik is a terveik a fellebbezéssel kapcsolatosan. Már pattant is fel, amint leért a kocsijához indított és már gázt is adott, irány a Csapó utca. Tíz perc múlva már a Coop áruház mellett parkolt. A ház kapu csengőjén rajta volt a két fiatal neve, megnyomta, majd bemutatkozott és már nyílt is az ajtó. A nyolcadikon a liftnél várta a magosabbik fiú Farkas A. Nem fogtak kezet, a fiatal kérdezte.

-- Valami baj van, vagy most le akarnak lőni bennünket.-- Ádám komolyan válaszolt az iróniát elnézte, mert igaza van a két fiatalnak, megrángatták őket ártatlanul.

-- Nézze, csak azért jöttem, hogy megkérdezzem, mi a tervük a fellebbezéssel.-- A fiatal fiú már mondta is elkeseredetten.

-- Még sosem viselkedtek így velünk rendőrök, azt tudja, ezek után a magyar rendőrségről sosem fogunk jót mondani, főleg a Debreceni rendőrségről. Ne ijedjenek meg, a fellebbezést is ejtetni fogjuk, mert nem látjuk értelmét a jellemtelen harcukat az  öcsémmel. Felolvasták a napi jelentést amit alkottak, a hazugságukat, és nem tudunk harcolni ellene. Maguk azt tesznek amit akarnak, pedig sokat fizetünk adót, ebből van a fizetésük, mert nem mi vagyunk magukért hanem önök értünk, mert ha nincs adó, maguk éhen vesznek. És a polgárral mit csinálnak? hazudoznak, berontanak a lakásunkba, megbilincselnek, ordítanak ránk, ez az igazi rendőrségi agresszió, támadás. Most pedig menjen el mert elege van magukból az öcsémnek is aki 21 éves csak. Míg én 25, de már csalódtunk ebben a hazug, önkényes, egyenruhát hordó hazug bandában.-- Ádám nem tudott válaszolni, igaza van a fiatal fiúnak, már fiatalon meg kellett tapasztalnia a rendőri brutalitást. Ádám elkullogott, lement az utcára, egy nagyot sóhajtott és azon járt az esze, ő gyilkos és mégsem tenne ilyet ártatlan emberekkel, főleg fiatalokkal, akik a jövő elé nézve nem valami jó véleményük van az egyenruhás rendőrökről, főleg a Debreceni egyenruhásokról. A szállására hajtott, Laci lakótársa már otthon volt, Ádám meg is jegyezte.

-- Ahhoz képest, hogy délelőttös voltál elég hamar haza értél.-- Laci elnevette magát, keze fogtak.

--  Ilyen a rendőrség az  ehhez hasonló szolgálatot teljesítő szervezetek is. Hallottam milyen kalandotok volt az éjjel. Azt a két fiatal srácot úgy rúgtam volna seggbe, hogy meg sem álltak volna valamelyik börtönig. De megszívatja a rendőrőrs parancsnok az egyiknek az apját. Már készen van a rendőrségi feljelentés. Milyen jogon meri megsérteni a rendőrséget, és bennünket. Úgy tudom nem is sokára  ki fogják hallgatni a Hajdúhadházi rendőrségen. Láttam a feljelentést a 09030/621-7/2016.Bü. dokumentumot. Meg is érdemli, olvastam én is meg a többiek is azt a mocsokságot amit írt mint novella rólunk.-- Elhallgatott, belépett a szobájába és a pálinkás üvegét megfogta és öntött a tegnapi  poharába és egy hajtásra kiitta. Elgondolkoztam ezen az egész rendőrségi manőveren. A rendőrség hazudozik, majd feljelentenek egy olyan embert aki a fiát védi, nagyon morbid helyzet. A rendőrség hibázik és még el is ítélik azt aki a hibájukkal szembesíti. Laci lakótársa tovább akarta feszíteni a témát, de Ádám közbevágott.

-- Már tudom az egész ügyet, ha lehet, hagyjuk abba ezt a témát.-- Laci lakótársa nagyon furcsán nézett rá, nem értette, miért nem védi a mundér becsületét. De azt nem tudta, ez a mundér becstelen rendőröket takar. Ádám bement a szobájába, Laci még egy pohárral töltött magának és még hőbörgött az igazságról és a becsületről. Ádám leheveredett, volt még egy kis ideje, azt lustálkodással akarta tölteni nem pedig a rendőri brutalitás eltaposásával foglalkozni. Eljött az idő, fél nyolc volt, feltápászkodott és bement a fürdőszobába. Körbe nézte magát, megfésülködött és már indult is kifele a lakásból. Egy hangos szevasz-t köszönt és már a lift ajtónál is volt. Megnyomta a hívó  gombot és várt. Pár perc múlva már lent volt a kocsijánál. Beült, indított, és irány a Debreceni Bézsiás utcai rendőrőrs.  

 

A Berettyóújfalui rendőrségen a nyomozó tisztek még mindig benn üldögéltek a vezér kutya irodájában ebben a késői órákban. A köztemetőt ellátták örökkel, még egy légy sem repülhet be úgy, hogy ne tudnák leellenőrizni. Megállapították, a két nőt először a nyakán hatalmas nyomó ütéssel kábították el, majd később fojtották meg. Az utolsó áldozat nő aki a Debrecenből érkező busszal érkezett az a busz megállóból tűnt el. Meghallgattak két tanút aki már több hónapja szinte minden nap ezzel a busszal érkezett a Berettyóújfalui buszállomásra ezzel a fiatal lánnyal. Esetleg követték-e, vagy ismeretlen embert láttak-e a buszon, de nemlegesek voltak a válaszok. Molnár Petra a neve, 18 éves, Biharkeresztesi lakos. Már nem látták felszállni a biharkeresztesi buszra. Tehát, a buszpályaudvar környékén kellett valami formában eltűnnie. De hol? Hiszen az ott lévő kamerákat mindet megnézték, semmit sem láttak, a lányt sem. Még látták leszállni a buszról, a buszpályaudvar sarkáig nem tudta követni a kamera mert az csak a buszt és a pár métert övező részt mutatta, de tovább nem. A buszpályaudvar hátsó oldalát már nem mutatta a kamera a lányt. Azon a pár méteres szakaszon tűnt el ami egy magos díszcserjével szegélyezett részen futott a buszpályaudvari épülettel. Ezen a részen sötét van és nincs kamera, vagyis egy holt pont van. Aki a lányt megölte az tudta és ismerte ezt a részt. Az első halott nőt Kertész Dórának hívják, ő otthon volt, éjjel kiment a nyitott erkélyre mert nem tudott aludni, és nagyon melege volt. Egyik szomszédja is látta a nőt éjfél körül aki a macskáját engedte ki a kertbe, látta a nőt, olvasott. De a szomszéd utána lefeküdt. A régi barátja is mesélte elég sokszor üldögélt éjszakánként az erkélyen, az utolsó nyomok erről az erkélyről vannak meg. Vagyis csak a nőről, mert a háló köntösét itt találták meg. Innen vitte el a gyilkosa, nem tudni milyen kocsival, de csak kocsival vihette el. Semmi kamera, vagy tanú aki látta volna a gyilkost, vagy ismeretlen férfit. Nagyon sok feltételezés bukott itt ki a rendőrkutyák száján, de a sok butaságot  mosolygás fogadta. Majd éjfélig mérlegelték a lehetőségeket. Nem jutottak előbbre, így maradtak a véletlen mellett és a további nyomozás beütemezésével.

 Debrecenben Ádám és társa már a Praktiker parkolójában pihentek, kedd este, ami már üres volt. Józsi a nagydarab borzalmasan horkolt, Ádám nem mert neki szólni mert az egyik karja olyan súlyos volt mint ő maga az egész testével. Mert mi van akkor ha véletlenül megijed a nagydarab ember és megküldi a kocsiban, ott hal meg. Inkább tűrte az iszonyú hangot. Gondolataiba sem tudott burkolózni, már a fájdalom  harsogatta  a fejét. Éjjel egy órakor végre felébredt, ránézett az órájára és már adta is az utasítást Ádámnak.

-- Induljunk,márszerda van, nagyon eltelt az idő, miért nem szóltál, menjünk vissza a Csap utcára, onnan a piac utcát érintve fordulunk meg és újra ide jövünk vissza. Majd látjuk innen mikor megyünk tovább a nagy körforgalom felé.-- Ádám nem akart válaszolni, elege volt már ebből a nagydarab paliból, és nem ismerte, esetleg még mérges lesz. Indított majd szép lassan elhagyta a parkolót és megindult Debrecen  központja  felé. Egy hívást kaptak, a Fonatos utcában elszabadult a pokol, egy részeg nő veri a férjét és a gyerekeit. Azonnal Ádám bekapcsolta a szirénát és a Csap utcáról egy kereszteződésbe értek. Itt rátért a Nyíl utcára és az Árpád teret érintve egyenes haladva érte el a Fonatos utcát. A saroktól a negyedik háznál volt a veszekedés. Már állt vagy egy tucat ember az utcán és hallgatták az iszonyú női ordibálást, a gyerekek sírását. Ahogy a rendőr kocsi megállt Józsi már ugrott is ki a kocsiból. Futva közelítette meg a házat, berontott rajta. Az ajtók nem voltak bezárva mert az asszony nem félt a meglepetéstől. Ugyanis egy jó száz kilón felüli asszony tartotta rettegésben a házat. Ádám is szaladt kollégája után és egyszerre értek be a ház folyosójára. Tovább haladva értek egy valamilyen helyiségbe, talán előszoba lehetett. Borzalmas rendetlenség, kosz és felfordulás fogadta a rendőröket. Laci elkiáltotta magát és lépett az asszony felé aki megemelte a kezét és akkora pofont adott a nagydarab Józsi  rendőrnek, hogy azonnal kirepült vissza arra amerről jött. Ádámot majdnem lekaszálta a lábáról. De Józsi a nagy súlya ellenére, felugrott egy nagyot káromkodott és valamit mantyogott az orra alatt, hogy ekkora pofont még életében nőtől nem kapott, de férfitól sem. Berohant a szobába és elkiáltotta magát.

-- Rendőrség figyelmeztetem...-- Tovább nem tudta kiabálni mert a nagydarab nő túlordította.

-- Ha nem fogod be a pofádat akkora pofont kapsz, hogy nem fogsz felkelni egy hétig..-- Ezt már Józsi  sem bírta. Nekiugrott a hatalmas női húshegynek és pillanatokon belül elkapta a karját és hátra csavarta. Látszott a rendőrön, hogy minden erejét összeszedte. Majd a nagydarab nőt hasra kényszerítette. Ádám már fogta a kezében a bilincset és már csattant is a nő kezén. De a bilincs majdnem kicsi volt a hatalmas női csuklóra. Józsi beszólt a központba, küldjenek ki egy kisbuszt mert a nagydarab nőt nem tudják balesetmentesen betuszkolni a rendőr autóba. A nő lihegett, de a Józsi rendőr is. A férj volt vagy hatvan kiló, nem véletlen a női erőszak ellene. De a férj nagyon védte élete párját.

-- Nyomozó urak, az én feleségemet kenyérre lehet kenni, sosincs vele baj, csak akkor ha kicsit többet iszik a flakonjából. Nagyon kedves asszony, ugye azért a kis fülesét amit a nyomozó úr kapott nem csukják le.-- Kérdően nézett a Józsi rendőrre akinek nem volt kedve válaszolni. Most érzi a pofon hatalmas erejét, fáj a jobb oldali pofa csontja. Befutottak a kollégái a rendőröknek, felrángatták hárman a földről a hatalmas női testet és kikísérték a kis Mercedes buszhoz. Itt akadt egy kis probléma, nem akarta elhagyni a családját és ezért egy pár percig röpködtek körülötte a rendőrök mikorra be tudták gyömöszölni a buszba és el tudtak vele indulni. Ádám felvette az adatokat majd ők is elmentek a házból. Ádám nagyon komolyan jegyezte meg.

--  Ezt a nagydarab nőt bent kellene a kisbuszban hagyni míg ki nem józanodik, mert életveszélyben lesznek a kollégák.-- Józsi kollégája nagyon csúnyán végig nézett Ádámon, megtapogatta az arcát és a kocsihoz mentek, beültek és Ádám már indított is. Folytatták tovább az ellenőrző utat a Csap utcától. Ádám nagyon várta a szolgálatnak a végét, a terve az volt az esti órákban megbújik a megtalált sötét helyen és ha lehet végre egy haldokló melegét újra tudja élvezni. Már nagyon hiányzott neki. Na meg az izgalom, hogyan sikerül megoldania a nőrablást, a rendőrséget hogyan tudja megint lóvá tenni. Elérkezett a reggel, Józsi elkészítette a napi jelentést, természetesen nem vette bele a maga megkapott fülesét a nagydarab nőtől, mert nem akarta, hogy a Debreceni rendőrség hetekig rajta röhögjön. Amikor Ádám átolvasta elszörnyülködve jegyezte meg.

-- Józsi, ez a jelentés ismeretlen előttem, ennyi segítséget a polgároknak mint amit te leírtál az egész Bézsiás utcai rendőrőrs nem tesz öt év alatt. Ha beveszi ezt a főnök elég korlátolt és hígagyú.-- Józsi Ádámra nézett de nagyon komolyan, már azt hitte egy fülest is leken mint egy jó apuci amiért kritizálni merte a hazug művét.

-- Ádám, ezt így kell csinálni, mindannyian ezt teszik, a valóság messzi áll az igazságtól, és az igazság meg a napi jelentésünktől.-- Ádám bólintott, ha ez így szokás akkor igaza van. Leadta, a főnök elismerően jegyezte meg.

-- Mindig tudtam, te az egész éjszakát a polgárok segítésével töltöd.-- Ádám majdnem elvigyorogta magát. Józsi egész éjjel alszik míg Ádám őrzi Józsi horkolását. Ádám gyorsan oldalazott kifele, nehogy a főnök  elővegye, hogy egész éjszaka alszik és nem segít Józsinak a kemény munkájában. Ádám szerda délelőtt fél kilenckor indult el a szállásra, nagyon ideges volt az este miatt. Nem is tudott enni, szinte állandóan az óráját nézte mikor lesz már este kilenc óra. De azért ledőlt a heverőre, elővette gondolatban az utolsó nőt akinek a nevét még csak nem is tudta, igaz nem is érdekelte. Nem a neve kell a nőnek, hanem a csodálatos élet melege. Valahogyan csak elaludt. Nagyon rossz álma volt, menekült valami elöl., de nem tudta mi üldözi. Amikor felébredt délután kettő óra körül szakadt a víz róla. A szíve majd kiszakadt a helyéről, hangosan zilált, mint aki lefutott egy nagy távot. Nézte a plafont és azon gondolkodott, mit is jelentett ez az álma. Amikor lenyugodott felkelt a heverőről, bement a fürdőszobába és letusolt, majd felöltözött a civil ruhájába. Terveiben szerepelt először a bevásárlás  a Tescóban, élelmiszer és egy új bőrkesztyű , majd egy Tüzép telepre látogat és vesz szigetelő fehér hungarocellt a kis kripta ablakára, majd utána megvárja, hogy besötétedjen és irány a park, a Vigadóval szinte szemben lévő fás helyen. Amikor visszaért a bevásárlásból készített, vagyis felmelegített egy babkonzervet, jóízűen megette. Elment a legközelebbi Tüzép telepre és vett kettő darab fehér 5 cm vastag hungarocellt. A fehér lapokat lemérte és kivágta a méretet ami a kis kripta ablakaira kell, hogy ne lássanak be rajta, ha véletlen valaki arra mászkál ami szinte lehetetlen ebben az időpontban, hiszen majdnem minden ember fél az éjszakai temetőben. Amikor készen lett az egész fehér anyagot lemosta alkohollal, csak azért, ne legyen újlenyomat. De ne csak az övé, de még a tüzépes eladó férfié se, mert ha érdeklődnek nála, esetleg, azonnal tudják azonosítani és eljutnak hozz. Így is veszélyes, mert ha kérdezősködnek, talán a férfi emlékszik majd rá, igaz sapkát és sötét napszemüveget viselt, ami nem volt feltűnő, mert a nap még nagyon sütött és égetett. Ekkor már nyoma sem volt a rossz álmának, bizakodva tekintett az éjszakának. Étkezés után a televízió műsorát nézte, a távirányítóval egyik programot a másik után kapcsolta. Unatkozott és mellé azért egy kis idegesség is tárult. Lassan sötétedett, állandóan az ablakot leste, mikor lesz már olyan sötét ami el tudja öt rejteni a felesleges szemek elől. Végre eljött a cselekvése ideje, fél tíz volt, megmozdult, kezébe vette a kocsi kulcsait a sport táskáját, és a papírba csomagolt hungarocellt. Kilépett a lakásból, az izgalma meg nőtt, szinte több órának érezte a lift megérkezését. Egyedül volt, pedig nagyon meleg volt, de egyetlen ember sem volt a környéken. Beült a kocsijába és elindult szép lassan. Nem akarta, hogy esetleg egy gyors hajtással igazoltassák, vagy valamelyik kamera felvegye. Elérte a klinikákat majd a főútra tért rá ami a klinikáktól nyíl egyenesen haladt tovább a főút. A két lámpaoszlopot észre vette, lelassított, egyetlen autó sem jött erre, pedig nappal szinte alig lehet közlekedni itt ezen a részen. Az oszlopokhoz ért, lekapcsolta a világítást, és befordult ballra. Meglátta a kis dombocskát, majd a kisebb föld úton haladt tovább lassan, majd következett a nagy kanyar. Pár méterre már ott volt azon a helyen ahol pár nappal már a kocsival el volt bújva. Halkan kinyitotta a kocsi ajtaját, messziről halk zene szólt, a Vigadóból jöhetett. Elég sötét volt, kinyitotta a vezető felöli hátsó ajtót és nekitámaszkodva a kocsinak, figyelt. Már egy órája figyelt, csak egy fiatal pár jött arra akik nagyon el voltak magukkal foglalva. Már csütörtök éjfél is elmúlt, de egyedüli nő nem jött a kis úton Ádám felé. Éjjel egy óra körül járhatott az idő amikor Ádám már azon volt, hogy elindul a szállásra mert a mai napon már nem fog semmi sem történni. A kocsiba akart beülni amikor hangokat hallott. Megtorpant, egy kisebb csapat tűnt fel, fiatal lányok és fiuk. Elég sokat ihattak mert a kis beton út nem nagyon volt széles nekik. Hanta- bandáztak, hangosan beszélték a ki mennyit is ivott témát. Amikor közelebb értek a csapat hirtelen irányt váltott és elindultak a füvön torony iránt a Vigadó felé. Az egyik fiú kiabálta.

-- Most bemegyünk a Vigadóba, iszunk amit kapunk.-- Ekkor az egyik lány hangosan kiabálta.

-- Nekem hánynom kell, menjetek csak, majd bent találkozunk,kihányom magamat.-- A kis társaság nem is foglalkozott a lánnyal. A lemaradt lány a kis cserjéshez ment, Ádámtól vagy tíz méterre állt meg a bokornál, de nem akarta, hogy esetleg valaki meglássa ezért beljebb lépett a sötét részbe. Lehajolt és elkezdett hányni. Ádám nagyon halkan megindult feléje, a lány már azért sem vette volna észre mert ittas volt, meg azért sem mert be volt hajolva a hányástól. Ádám szinte milliméterenként tolta előre a lábát, nem akarta, hogy esetleg egy száraz gally roppanjon a talpa alatt. A lány már csak erőlködött, Ádám már a háta mögé ért. De még mindig be volt hajolva. Most a zsebébe nyúlt és elővett egy papír zsebkendőt. Mielőtt megtörölte volna a száját Ádám kéz éllel lecsapott a lány nyakára. Azonnal elvesztette az eszméletét, de nem esett le a zöld gyepre mert Ádám elkapta. Mint egy könnyű zsákot a hona alá kapta a lány alélt testét és a kocsihoz sietett vele, betette a hátsó ülésre, letakarta az ott lévő pléddel amit állandóan hordott magával. Halkan becsukta a kocsi ajtaját és gyorsan beült a kocsiba, indított és elindult az áldozatával a kis beton utacskán. A kanyar után  a kicsike föld útra hajtott, majd a domb után már a főút következett. Itt megállt egy pillanatra mert jött egy autó. Megvárta és a két villany oszlop közt kivágódott az útra. Itt már felkapcsolta a világítást és szép lassan megindult a köztemető felé a magányos, egyedül álló régi kripta felé. A köztemetőhöz ért, lassan haladt tovább és a másik oldalon lévő vasúti sínek felé vette az irányt. A temető végénél ballra fordult, kis erdő futott a temető mellett,  majd pár száz méter megtétele után egy föld út volt látható a kis erdőbe. Itt behajtott, a világítást lekapcsolta, és pár méter után lefékezett. Az autót leállította, vak sötétség fogta körbe. Az ablakot lehajtotta, hallgatódzott, semmi zaj. Halkan kinyitotta a kocsi ajtaját és kilépett, előtte pár méterre a vasúti sin volt látható, majd a túloldalt pár méterre a kis kripta tűnt elő nagyságával. Várt, bámult bele a sötétségbe de semmi mozgást nem látott és hangot nem hallott. Halkan kinyitotta a csomag tartót, kivette a sport táskát, kinyitotta, megkereste és felvette az új bőrkesztyűjét, a hungarocellt is a kezébe fogta, és megindult sietve, de zajtalanul a kis kripta irányába. Áthaladt a síneken, rátért a kis földes útra és már a kripta előtt is volt. Belépett, pillanatokon belül feltette az ablakot helyettesítő fehér könnyű hungarocellt a kétszárnyú ajtóra, ahova szánta. Letette a legtávolabbi sarokba a sport táskáját és már fordult is vissza a kocsijához. Kinyitotta a hátsó ajtót és kivette a még mindig eszméletlen részeg lányt a pléddel. Könnyedén a vállára kapta és elindult a kripta felé. Belépett, a lányt nem tette le, így csukta be a kripta ajtaját. Ezután tette le a terhét, a sport táskájához araszolt, levetette a bőr kesztyűjét, a táskára tette, kivette belőle a négy gyertyát és a gyufát. Meggyújtotta az első gyertyát, majd letette az egyik sarokba. Majd a következőt is, és utána a többit, a négy sarokba négyet. Ezek is mind a sarkokba kerültek. a lányt megfogta finoman és kivette alóla a plédet. Kettőbe hajtotta és leterítette a kripta szépen kirakott kövezetére. Újra megfogta a lányt és hanyatt fektette. Lassan elkezdte vetkőztetni, amikor meztelen volt ö is levetkőzött. Lefeküdt a lány mellé, a fejét rátette az izmos vállára majd átnyúlt felette. Megfogta a torkát és szép lassan elkezdte szorítani. A lány nagyon élni akart mert észhez tért, védekezni akart, de a levegője elfogyott a tüdejéből. Mindig lassúbb és lassúbb lett a mozgása majd teljesen megszűnt, meghalt. Néha az idegek megrántották a női testet. Ádám most elmosolyodott, magához ölelte a női halott testet, rátette a ball lábát a lány lábára és szorította. Élvezte a test melegét, ami lassan majd el kezd hűlni. Kettő óra múlva már hideg volt a női test, Ádám teste izzadt, arca szinte földönkívüli mosolyt mutatott. Megmozdult, levette a lábát a halott lányról, felkelt, gyorsan felöltözött és az ajtóhoz lopakodott. Kinézett a keskeny résen, hajnalodott, már világos volt. A sport táskájából elővette az alkoholt és lemosta a lányt. Minden újra a táskába került, ekkor vette fel újra a bőrkesztyűt. A lányt becsavarta a plédbe, a gyertyákat elfújta és a sport táskába kerültek. Eltüntette a gyertya lecsorgott részecskéit, majd ezt a részt is áttörülte alkohollal. Ekkor vette fel újra a bőr kesztyűjét. Levette az ablakokra rakott fehér hungarocelleket, becsavarta újra a csomagoló papírba és a hona alá tette. A halott női testet felkapta a vállára, majd ball kezébe fogta a sport táskáját és már az ajtóhoz is lépett. Jobb kezével kinyitotta, kilesett rajta, senkit sem látott. Kilépett a kripta elé, nagyon figyelmesen nézett körbe, de ebben a kora hajnali órában senki sem jár a temetőben. Pillanatokon belül elindult a kocsijához. Átment a síneken, belépett az erdőbe és már a kocsijánál is volt. Kinyitotta a csomagtartót betette a sport táskát, majd a hungarocell kis táblákat. Levetette a bőr kesztyűjét, a sport táskába került. Becsukta a csomagtartót, kinyitotta a hátsó ajtót, betette a halott lányt amit letakart a pléddel. Gyorsan a vezető ülésbe pattant és már indított is. Lassan haladt, kiért a fő útra, körbe nézett, sehol egy autó, gyorsan kihajtott és már fel is kapcsolt nagyobb sebességre. Betartotta a sebesség határt, nem akarta, hogy ebben a korai órákban lefényképezze egy kamera. A terve az volt, hogy Debrecenből kiviszi a lányt, ne legyen egyenlőre összefüggés Debrecen és a lány közt. Hajdúhadháza irányába hajtott, körülbelül 18 kilométer amit egy félóra alatt meg lehet tenni, mert forgalom még nincs ebben a időben. Itt a 4 es főútra tért rá majd érintve a Bocskai kertet haladt tovább. Amikor elérte Hajdúhadházát letért a főútról és a Nyíl utcán haladt tovább. Innen a Levente útra hajtott, majd kicsit visszább kellette hajtania ahogy a Botond utcára hajtott. De itt már nem sokat ment, az utca végéig ahol egy kis tavacska fogadta. Addig hajtott amíg egy nagy bozótos nem állta az útját.  Kiszállt, körbe nézett, de csak a természet összevisszasága fogadta. Kinyitotta a hátsó ajtót, kivette a plédbe csavart hullát,  a vállára kapta. Be sem csukta a kocsi ajtaját, megindult a tó felé. Nem sokat ment, egy elhagyatott helyet talált, még állat sem tiporta le a hatalmas száraz füvet. Itt is körbe nézett, sehol egyetlen élőlény sem volt. Letette a hullát, kitekerte a plédből, nem nézett a lányra. Amikor a plédet kiszedte alóla a lány hanyatt gurult, így is hagyta. Megfordult és mosolyogva elindult a kocsija felé. Tudta a hatalmas fű újra fel fog állni és nyoma sem lesz, hogy valaki erre járt. Bedobta a plédet a hátsó ülésre, becsukta az ajtót, beült és indított, kitolatott a dzsumbujból a betonútig, ott megfordult és egyenesbe véve a kocsiját megindult Debrecen irányába. Jó kedve volt, úgy érezte feltöltődött, már a világot is kifordította volna a helyéről. A szállására ment, most nyugalmat szeretett volna kapni, aludni egy nagyot. Még mindig nagyon korán volt, alig volt autó az utakon, negyed öt, pedig csütörtöki napon a forgalom a legaktívabb. Az autójából felvitte a lakásba a sport táskát és a két hungarocell lapot. Letusolt és már le is feküdt. Mélyen és nyugodtan aludt el, délután hat órakor ébredt fel. Remek hangulatban volt, eszébe jutott a női test. Megdobbant a szíve, micsoda éjszaka volt. Az arcára nem emlékszik a lánynak, megszokta az első gyilkosság alkalmával, hogy sosem néz rá, esetleg egy pillantást vet a nőre,  de semmi több. Olyan mintha egy fémre vagy üvegre nézne, mert nem jelent neki semmit sem az arc, sem a test, csak az abból áradó melege. Ma nem volt semmi terve sem, otthon maradni és a televíziót nézni. Valami komédiát mert ott nem kell gondolkodni, csak nevetni. Egyedül volt az egész lakásban, nem tudta hol mászkál rendőr kollégája, esetleg dolgozik, nem érdekelte, szeretett egyedül maradni minden más ember társaságát mellőzve. Kiment a konyhába, elővett egy serpenyőt, olajt öntött bele és bekapcsolta a villany tűzhelyen a  platnit, majd rátette a serpenyőt. A hűtőből tojástartót vett elő, kivett belőle öt tojást és a többit visszatette a tartóval a hűtőbe.  Amikor felforrósodott az olaj beleütötte a tojásokat, félig átsütötte majd levette a tűzhelyről. A kis hosszú asztalkára helyezte, elővett két zsemlét amit a Tescóban vásárolt és neki kezdett enni. Gyorsan befalta, elmosta a serpenyőt, a csepegtető tárcára rakta és már ment is vissza a szobájába. Leült a kis dohányzó asztalkához amin a laptopja be volt kapcsolva és az egeret megfogva elindult szörfözni a világhálón. Egy pár alkalommal gondolt már arra, hogy esetleg a világhálón kapcsolatot létesítsen nőkkel és úgy élvezné a hulla melegét idővel. De ez nem biztonságos, mert nyilvános helyen lenne az első  találkozó és már az első nyomozati szakaszban azonnal le is bukna. Ádám sokáig nézte a televíziót majd elaludt, légzése kiegyensúlyozott volt. Másnapreggel pénteken amikor felkelt már nyolc óra is elmúlt, gyorsan letusolt és felöltözött a civil ruhájába. Lement a kocsijához és indított, még nem tudta merre menjen, így a belváros felé vette az irányt.

A regény folytatásának a kérése: semjen1956@freemail.hu Írjon ha kiváncsi a könyv további részére.

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 51
Tegnapi: 51
Heti: 102
Havi: 832
Össz.: 12 446

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
A hulla melege - © 2008 - 2018 - debreceni-rendorok.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »